XIII. tétel: A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)
A, Elemezze Széchenyi István reformprogramját, gyakorlati tevékenységét!

   A reformeszmék kialakulása, elterjedése; Széchenyi programja:

   Az 1825-1827-es országgyűlés Pozsonyban:
         - I. Ferenc összehívta a rendi gyűlést, ahol felfüggesztette az abszolutizmust.
           A rendek legfőbb törekvése: a nemesi alkotmány megőrzése.
           Jelentőségét a magyar kultúra támogatására tett felajánlások adták. (Széchenyi István, Felsőbüki Nagy Pál)

   Széchenyi István (1791-1860):
        - gazdag, főúri család sarja. Apja: a Nemzeti Múzeum megalapítója,

   Széchenyi Ferenc, édesanyja: Festetich Julianna.
   Katonaként a napóleoni háborúk során bejárta Európát, majd utazásai, főleg angliai útja döbbentette rá hazája
   elmaradottságára. A magyar politikai élet meghatározó alakja lett.

   Széchenyi reformprogramja:
          1, Eszméit 1830-ban fogalmazta meg Hitel c. munkájában, majd megindokolta koncepcióját:
              Világ, 1831. Végül ezt 12 pontba tömörítette: Stádium, 1833.

          2, Célja:
                   - a mezőgazdaság tőkés átalakítása,
                   - a termelés minőségének javítása,
                   - a jobbágyok érdekeltté tétele a termelésben,

          3, Eszközei:
                   - az ősiség eltörlése
                    (Ősiség törvénye: a nemesi földet sem eladni, sem elzálogosítani nem lehetett.
                      A nemesi család kihalása után a nemesi földbirtok visszaszáll a koronára)

                   - Önkéntes örökváltság: a jobbágy által a terményadó és egyéb adónak megváltása (a földesúr részére)
                   - A föld feudális tulajdonának megszüntetése,
                   - Közteherviselés: a nemesek is adózzanak.
                   - Törvény előtti egyenlőség; mindenkire egyformán érvényesek a törvények,
                   - A közlekedés javítása,
                   - Nyilvános országgyűlés

          4, Gyakorlati tevékenysége:
                  - a Lánchíd megépítése,
                  - kikötők, a gőzhajózás elindítása,
                  - folyamszabályozások,
                  - selyemhernyó-tenyésztés,
                  - malomipar fejlesztése,

          5, A szellemi- és társasági élet fellendítése:
                  - megalapította az MTA-t (Magyar Tudományos Akadémia)
                  - megalakította a Nemzeti Kaszinót, ahol a nemesek vitatkozhattak problémáikról.
                  - beindította a hazai lótenyésztést, a lóversenysportot.
                  - a “Kiművelt emberfők” eszméje: a fejlődés alapja az erkölcs és a tudás

          6, A Habsburgokhoz való viszonyon nem akart változtatni, terveit Bécs és az arisztokrácia támogatásával
              kívánta megvalósítani.

          7, Széchenyi programjának fogadtatása:
                 - az udvar elutasította
                 - az arisztokrácia támadta (Dessewffy József: Taglalat)
                 - Széchenyi elgondolásait a liberális nemesi ellenzék fejlesztette tovább

   A felvidéki parasztfölkelés:
          - 1831 tavaszán a kolera becsapott az országba, az árak magasra szöktek, a kutakat bizmutporral próbálták fertőtleníteni.
            Az 1830-as években a társadalmi feszültségek, a felvidéki kolera-lázadás a lengyel szabadságharc eseményei politikai
            vitákat eredményeztek.

   A reformnemzedéket 4 pontban lehet összefoglalni:
          - Érdekegyesítés: a nemesség érdekközösségét felváltja a nemzeti közösség,
          - Társadalmi haladás: az ország megújulása
          - Nemzeti önrendelkezés: a magyar érdekek önálló érvényesítése,
          - A nemzeti függetlenség, egyéni szabadság-jogok követelése: liberális (szabadelvű) eszmekörré olvadt össze.

            Ezt fejezi ki Kölcsey jelmondata:     “Jelszavaink valának: haza és haladás!”

   A politikai viták fő témái:
         - A jobbágy-kérdés: - jobbágyfelszabadítás
         - Önkéntes örökváltság: a jobbágy a földesúrnak a terményadó és egyéb adónak megváltása
         - Nemzeti függetlenség kérdése:
                - a magyar nyelv ügye
                - nemzetiség kérdés

         - Közteherviselés: a nemesek is adózzanak.
         - a társadalom polgárosodása

   Az 1832-1836-os országgyűlés: Az első igazi reformgyűlés.
   A reformerek vezetői: Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc.

   Az országgyűlés eredményei:
         - a jobbágykérdést az önkéntes örökváltság elfogadásával próbálta megvalósítani, sikertelenül.
         - a jobbágyterhek évente 1 összegben megválthatók,
         - megadóztatják a jobbágytelken ülő nemeseket,
         - az országgyűlés költségeit a nemesek fedezték,
         - a törvények hivatalos nyelve a magyar lett.

   - A reformeszmék elterjedése:
          - köznemesi ifjak vehettek részt az országgyűlésen→ országgyűlési ifjak.
          - Kossuth szerkesztésében kiadták az Országgyűlési Tudósítást (OT)

   A bécsi udvar fellépése:
         - 1835-ben a hatalom Metternich kancellár kezébe került, aki a soknyelvű Habsburg Birodalom védelme érdekében
           erőszakos eszközökhöz nyúlt.

   Az országgyűlési követutasítások megváltoztatása, az országgyűlés berekesztése, az Országgyűlési Tudósításokat
   betiltották.

   A bécsi udvar az országgyűlési ifjakra csapott le először.
   Az ellenzék és az országgyűlési ifjak vezetőinek bebörtönzése:
         1, Lovassy László: megőrült és meghalt Spielberg börtönében
         2, Kossuth Lajos: betiltották lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat. Kossuth ellenszegült, a megyékhez fordult
             védelemért, de “hűtlenség” vádjával börtönbe hurcolták.

         3, Wesselényi Miklóst betegsége ellenére 3 év börtönnel sújtották.

   - A nemesi szólásszabadság brutális korlátozása egyesítette az alsó táblát
   - Az elítéltek a nemzet hősei, mártírjai lettek.- A reformeszmék tovább terjedtek a megyékben.